9. fejezet

 Helloka  !! kedves olvasóim aki rendszeresen olvassa a blogot azt arra kérem , hogy legyen szíves fel iratkozni . jó olvasást ! :D

 

 Harry szemszöge 

Reggel mikor fel keltem mellettem már csak egy levelet találtam amit Dóri irt 

                   " Harry elmentem dolgozni majd jövök . " 

ekkor eszembe jutott az este ....... kicsit elkalandoztak a gondolataim mikor hirtelen eszembe jutott a tárgyalás ....... be kell vigyem Dórit és még nem tud róla , mert úgy engedtek el hogy vissza viszem Dórit és ö vele is tárgyalnak . A misztikus világ akar velünk tárgyalni mert azt hiszik nem tudja sokáig tartani a száját rólam . Mert végül is az angyaloktól meg kaptam az engedélyt de nem véglegesen . Úgy döntöttem el megyek Louis-hoz addig is telik az idő  .

- Hello  !! - intet Louis a padon ülve . - mi a helyzet  haver ?? - ültem le mellé 

- el kell valahogy mondjam neki ...... muszáj vagy pedig rossz vége lesz . - Louis-val össze néztünk .

- nem mondtad neki ??? - kérdezte Louis . 

- nem még nem volt rá időm .

- az nem jó mert mennyi időt is kaptál erre az egészre ?? - beszélgetünk .

- összesen egy hetem van de én 3 nap alatt le akarom zavarni . - még dumáltunk majd el mentem enni és haza vettem az irányt otthon ha hívhatom így ... Dóri ült a nappaliba és a tévé előtt ült . le ültem mellé és át karoltam a vállánál így hozzám bujt .

- szerelmem .. - szóltam halkan  .- mondanom kell valamit....- néztem le rá .

-  mondjad . - nézet rám a nagy kék szemivel . 

- tudod nem véglegesen engedtek el .... be kell mennünk ... a ..- nem hagyta hogy be fejezem hanem közbe szólt elégé mérgesen .

- mennünk ? - kérdezett vissza  

- igen muszáj vagy el felejthetjük egymást örökre . -erre csak fel állt és elment . kicsit később be nyitottam a  szobába és Dóri ott feküdt az ágyon és sírt .

- jaj istenem ... ne haragudj rám nem akartalak ennyire meg bántani egyáltalán nem akartam ezt de ez a vége annak ha szabályt szegek .- bújtam oda hozzá  .

- Harry nem akarlak téged is elveszíteni .... - fúrta az arcát a mellkasomba 

- de nem fogsz , csak akkor gyere el velem .. kérlek .- ültetem az ölembe és öleltem 

- oké ..- távolodott el szipogva .- el.. elmegyek ... - szipogott még egy ideig aztán el ment a fürdőbe ... még ma el kéne indulnunk de akkor nálam meg pihenénk  . 

másnap reggel aztán indultunk is Dórinak az úton egy szava se volt de mikor meg érkeztünk a misztikus világba mintha meg ijedt volna  .. előszőr nálam le pakoltunk adtam neki normális ennivalót majd úgy döntöttem körbe vezetem .

- drágám körbe vezetnélek ha nem baj . - fogtam kézen és el kezdtünk sétálni egy park felé ahol volt egy fa és egy nagy tó ....

- nézd csak az a sellők tava . . mutattam a  mágikus tó irányába .

- istenem de szép - mikor oda értünk .

- várj itt . - mondtam majd a tóhoz léptem és a szirének  hangján szóltam . Szirénia bujt ellő .

- ohh Harry mi ez a kellemes meg lepetés ?  oh és ahogy látom nem egyedül jöttél . - Dóri lassan jött felénk majd  le ült mellém és kedvesen rá mosolygott a sellő lányra .

 - szia !! Szirénia vagyok ... - nyújtotta a kezét a lány Dóri el is akarta fogadni a kedves köszöntést de közbe léptem .
- drágám nem szabad nekik be dőlni tudód ők előszeretettel toboroznak.. és nem hiszem hogy te vágysz a kopoltyúkra .- Dóri ijedten húzta vissza a kezét .. majd a távolba pillantva meg pillantottam Türkiszt  a tündért aki épp egy pegazust szeliditet
- nézd csak .- mutattam a mágikus állat irányába lassan sétáltunk mire oda értünk a tündér lány kedvesen köszönt .
- sziasztok ! nagyon örülök Dóri a nevem Türkisz . - a lány kezet nyújtott de Dóri ugye nem merte .- nyugi én nem  vagyok olyan mint azok a halak . . erre elmosolyodtak és átölelték egymást . 
- ez mi ? - kérdezte Dóri a tündért . 

- ö az én lovam Pegie .

- nagyon gyönyörű. - mondta Dóri és közelebb lépet a lóhoz .

- meg akarod simogatni ??? .- bátran bólintott majd pár pillanat múlva ügyesen simogatta a lovat nagyon tetszett neki .... 

- Türkisz .. itt hagyhatlak titeket egy percre van egy kis dolgom . - a lány csak bólintott majd szó nélkül el mentem a dolgomra ....